Az Európai Parlament szakbizottságai 2025. május 14-én elfogadták és támogatják a 2025/0021(COD) számú javaslatot, amely az orosz és belarusz műtrágyaimport rendkívüli vámterheinek bevezetését határozza meg. A végleges döntést 2025.05.20.-án a külügyminiszterek tanácsa hozza meg, de nem várható a javaslat alapvetéseinek megváltoztatása.
A lépés egyik célja, hogy csökkentsék az EU függőségét az orosz műtrágyáktól, erősítsék az uniós műtrágyaipart, amelyet elsősorban a Fertilisers Europe ipari szövetség szorgalmazott. Álláspontjuk szerint az orosz termékek „tisztességtelen versenyelőnyt” élveznek alacsony áraik miatt, mivel az orosz állami támogatások és az olcsó gázárak csökkentik a termelési költségeket.
A döntés másik célja, hogy gyengítsék Oroszország háborús gazdaságát azáltal, hogy jelentős bevételtől fosztják meg Moszkvát. Az intézkedés része egy szélesebb kereskedelmi csomagnak, amely a még nem vámolt orosz mezőgazdasági termékek 15%-ára, valamint egyéb nevesített műtrágyákra vet ki extra vámokat.
Az intézkedés a nitrogénalapú műtrágyákra (például karbamid, ammónium-nitrát, a 3102 vámtarifaszám alá tartozó termékek) és egyes többkomponensű (NPK, azaz nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú) műtrágyákra terjed ki. Ide sorolhatók többek közt az olyan komplex műtrágyák, amelyek két vagy három fő hatóelemet (N, P, K) tartalmaznak. Nem érinti viszont a kizárólag foszfor- vagy káliumtartalmú műtrágyákat. A vámkiterjesztés így főként a nitrogénműtrágyák importját érinti, mely termékcsoportban Oroszország jelentős beszállító volt az EU tagállamai számára.
Az új vámok konkrét mértéke sávosan, több lépcsőben emelkedik. A meglévő 6,5%-os vámtételen felül fix összegű pótdíj kerül bevezetésre, amely a 6,5%-os általános vámfeláron felül értendők és a következőképpen alakulnak:
- Nitrogénalapú műtrágyák (CN 3102)
- 2025. július 1-től +40 €/tonna, extra vám,
- 2026. július 1-től +60 €/tonna,
- 2027. július 1-től +80 €/tonna,
- 2028. július 1-től +315 €/tonna az extravám.
- Komplex (NPK) műtrágyák (CN 3105 meghatározott alcsoportjai)
- 2025. július 1-től +45 €/tonna,
- 2026. július 1-től +70 €/tonna,
- 2027. július 1-től +95 €/tonna,
- 2028. július 1-től pedig +430 €/tonna az extra vám.
Az Európai Bizottság javaslata alapján a vámtételek automatikusan megugranak a maximális, gyakorlatilag tiltó szintre (315 €/t ill. 430 €/t) már a hároméves átmeneti időszak alatt is, amint az adott évre vonatkozó importmennyiség eléri 2025-ben vagy 2026-ban a 2,7 millió tonna küszöbértéket.
Emellett a mezőgazdasági szövetségi és érdekvédelmi szervezetek (pl. Copa-Cogeca mezőgazdasági szövetség, ír és francia gazdák szervezetei, stb.) nyomására biztonsági fék is került a csomagba: ha az EU-ban a műtrágyaárak túlzottan, 10% feletti értékben növekednek, a Bizottság javasolhatja a vámok átmeneti felfüggesztését más származási országokra (pl Észak-Afrika, Közép-Ázsia, Egyesült Államok, Nigéria stb.), hogy enyhítse a gazdák terheit.
Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában Ciaran Mullooly kifejezte aggodalmát, hogy a döntés „geopolitikai megfontolásokat helyez előtérbe a gazdák gyakorlati igényeihez képest”.
A döntést kritizáló felek problémaként a logisztikai útvonalak és beszerzési források kényszerű újra szervezését, az ebből következő ellátási bizonytalanságot, valamint a piaci verseny torzításának következményeként az Európai Unión belüli gyártó vállalatok borítékolható áremeléseit említik. A szakértői becslések jelentősen túlmutatnak az EU által maximumként várt 10%-os áremelkedésen, mivel 20-30% általános, egyes termékek esetében ennél nagyobb mértékű változásra számítanak, amelyet jelentősen növelhet a földgáz árváltozása is.
A döntés árakra gyakorolt hatása gyorsan ki fog derülni, de ha a szkeptikusok várakozásai igazolódnak, akkor az közvetlen versenyhátrányt jelenthet az európai mezőgazdaság számára különös tekintettel arra is, hogy a jelenlegi tervek szerint a jogszabály nem érinti a harmadik országokba irányuló orosz műtrágyatranzitot, amivel ugyan igyekeznek a törvényalkotók a globális piac ellátását fenntartani, de ezzel éppen csökkenthetik az Európai Uniós gyártók exportpiacát.
Források: Az Európai Unió Tanácsának és Bizottságának hivatalos közleményei, hírügynökségi beszámolók (Reuters), valamint szakmai összefoglalók alapján